Ködösített bűnesetek

Bár továbbra is az a véleményem h Szima Judit oldalának Szima Juditról kell szólni, azért teszem ide a cikket h talán Eszter Fórizs is megnyugszik (bár tudom teljesen meggyőzve nem lesz) és az egyéni nyomozásait, meggyőződéseit, valós vagy általa csak vélt bűnözők ügyeit nem vegyíti Judit ügyével

Felforgatás zsarukönyv fényképe.

Felforgatás zsarukönyv

Zárjuk le végre az összeesküvések gyártását!
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A ROBBANTÁSSAL KAPCSOLATBAN – 2016.

1. A robbantás időpontjában a helyszínt miért zárta le előzőleg a rendőrség, ha nem tudott a robbantásról?
– A helyszín előzőleg nem volt lezárva. Ez egy hazug dezinformáció. A robbanásról közzétett videón is látható, hogy a robbanás helyszínén és időpontjában járókelők jöttek-mentek, sétáltak a járdán.

2. A robbanás után hogyhogy olyan gyorsan ott termettek civil ruhás nyomozók?
– A robbantás Bp. belvárosában történt, ahol főleg hétvégén túlzsúfolt a terület. Ennek megfelelően a rendőrség is jóval nagyobb erőkkel van kint, mint máskor és másutt. Ez a civil ruhás nyomozókra is értendő. Attól, hogy nem látni őket, még ők is kint vannak az utcán és vigyáznak a közbiztonságra. A rendőrök rádiókapcsolatban vannak egymással. Ha támadás éri őket, a társaik segítenek nekik.

3. Miért pont a kvóta-népszavazás előtti napokban volt a robbantás?
– Ezt a robbantótól kéne megkérdezni, miért aznapra időzített! Ezt egyedül ő tudja.

4. Miért kizárt, hogy a kormány, vagy a titkosszolgálatok állnak a robbantás mögött?
– Azért, mert, ha ők állnának mögötte, akkor egy ilyen irányú titkosszolgálati cselszövés úgy lenne kivitelezve, hogy ne merüljenek fel kételyek senkiben. (és bizony nem is merülnének…) Sokan azt vélelmezik, hogy a migrációval kapcsolatos félelemkeltés igénye motiválta az állami szerveket, hogy ők robbantsanak. Ha így lett volna, nem tette volna közzé a rendőrség már másnap a tettes fotóját, amin látszik, hogy nem migráns. Ráadásul a rendőrség közleményben már másnap hangsúlyozta, hogy a cselekmények nincs köze a migrációhoz. Nem beszélve arról, hogy egy profi ügynök nem követ el olyan hibákat, hogy a robbantás előtt kólát vesz a közértben, mert nem bírja ki, miközben “telibekamerázza” a bolt biztonsági kamerája….

4. Miért tartott 3 és fél hétig a tettes elfogása?
– Rendkívül nehéz feladat egy olyan tettest elfogni, akinek nem ismert sem a motivációja, sem célzata és nem áll róla rendelkezésre semmilyen olyan nyom, amin látványosan lehetne elindulni. A nyomozó szervek éjt nappallá téve mozgattak meg minden követ több szálon, míg végre beazonosításra, majd később elfogásra került a gyanúsított. Ez a munka a helyzethez képest bravúros gyorsasággal történt meg.

5. Miért adtak ki annyiféle, egymásnak ellentmondó információkat a keresett tettesről?
– Az információkat a nyomozó szervek kizárólag a beszerzett újabb és újabb adatok megismerése során módosították. Pl. az első fekete-fehér felvételen a kamera hibájából a tettes magas, vékony embernek látszik, azonban később, a felkutatott újabb felvételeken már látszott, hogy jóval zömökebb a testalkata. A többi, egymásnak ellentmondó információt a találgatásokba bocsátkozó, szenzációt kereső sajtó tálalta és terjesztette. Ez nem a hatóságok hibája.

6. Miért állították az elfogás előtt, hogy egy szerb fegyvercsempész lehet a tettes?
– Ezt egy magán sajtóorgánum hozta le, majd vette át tőle az összes többi híroldal. Ez egyetlen hivatalos közleményben sem hangzott el. Azóta több forrás lehozta, hogy vélhetően ez egy szándékos, a nyomozóhatóságok tudtával terjesztett és kiválóan időzített dezinformáció volt, amelynek célja a célszemély esetleges gyanakvásának csillapítása. Nem először fordulna ilyen elő a kriminalisztika történetében.

7. Mióta divat a szondáztatás során DNS-t venni? Mi szükség volt erre? Szabályos ez?
– Igen, szabályos. Természetesen a közúti ellenőrzések során a szondáztatás célja nem DNS begyűjtése. Kitalálható, hogy ez esetben a szondáztatás célzott volt, konkrétan a célszemély édesanyjára irányult, abból a célból, hogy megerősítse, hogy a hatóság látókörébe került célszemély kétséget kizáróan a cselekménnyel gyanúsítható tettes. Ha igazak lennének az azóta felröppent találgatások, összeesküvés-elméletek arról, hogy egy „ártatlan lúzerre” akarják ráfogni a robbantást, akkor természetesen erre a „felháborító trükkre” sem lett volna szükség a nyomozás során…

8. Miért kellett 3 BTR-el végigvonulni a TEK-nek a fél országon, hogy elfogjanak egy “20 éves kisfiút”?
– Ez a 23 éves „kisfiú” százas szögekkel megtöltött távirányításos pokolgéppel robbantott Budapest belvárosában egy zsúfolt utcán, két rendőrt majdnem megölve. Egyikük életveszélyes sérülésekkel került kórházba, míg a másik testébe több tucat szög és repesz fúródott. Feltételezhető, hogy a nyomozás során már tudható volt, hogy a tettes rendelkezik otthon robbanóanyaggal (ami be is bizonyosodott). Ennek megfelelően az erre szakosodott hatóság a megfelelő harcértékkel indul a célszemély elfogására. Teljesen mindegy, hogy 20, vagy 30, vagy 50 éves a tettes. A robbanószer nem játék. A fegyver nem játék. Senki nem ismerte a tettes motivációját, elszántságát, pszichéjét, ahhoz, hogy felvállalja, hogy elfogása során esetleg ismét robbantson, megölve az elfogására megjelent szakembereket, vagy más, ártatlan embereket.

9. Miért kellett olyan durván a földre teperni azt a fegyvertelen fiút?
– A célszemély két rendbeli emberölés kísérletének gyanúsítottja, akiről tudható volt, hogy birtokol robbanóanyagot és ért a pokolgépekhez. A pszichéjét, elvakultságát azonban nem ismerte senki. Sem azt, hogy épp van-e nála fegyver. A világon mindenütt így fogták volna el ezt a férfit. Az ilyen műveleteknek van egy szigorú metodikája, amelyet szigorúan szakmai érdekek építenek fel, hogy a célszemélynek ne is lehessen esélye kárt tenni sem másban, sem magában. Természetesen az elfogás során a célszemélynek mint ismeretes, haja szála sem görbült.

10. Biztos, hogy a robbantót fogták el?
– A büntetőeljárásban megalapozott gyanúról beszélünk. Egy gyanú akkor megalapozott, ha azt bizonyítékok támasztják alá. Amennyit a konkrét ügyben eddig tudni lehet, a gyanúsított ellen szóló bizonyíték sok egyéb között
– a robbantás helyszínén talált pokolgép egyik darabjáról rögzített DNS maradvány és a gyanúsított DNS-e egyezése.
– Bizonyíték továbbá, hogy visszakövethető a férfi internetes tevékenysége, hiszen saját e-mail címén keresztül rendelte meg a robbantáshoz használt távirányító berendezést, valamint bizonyíték a férfi számítógépében talált, el nem küldött e-mail, melyben pénzt követel az államtól.
– Bizonyíték, hogy a férfi karmacsi lakhelyén több robbanószerkezetet és robbanóanyagot találtak a technikusok.
– Bizonyíték, hogy a merénylet előtt a férfi kísérleti robbantást hajtott végre Karmacs külterületén, amelyről a merénylet után állampolgári bejelentés is érkezett a hatóságokhoz.
– Bizonyíték, hogy a férfi felismerhető a tettesről készült térfigyelő kamerák felvételein. Ugyanaz a testalkat, ugyanaz a száj, ugyanaz a fejforma, ugyanaz az orr. Vélelmezhetően megtalálták azon ruházatát is, amelyet a cselekmény napján viselt, akár átöltözését követően is.
– Bizonyíték a férfi beismerő vallomása, miszerint a rendőrök fegyvereit akarta megszerezni.
Ezek, amikről tudunk.
Sokat elárul, hogy a gyanúsított elfogásának másnapján a bíróság megvizsgálva a bizonyítékokat, az elfogott férfit előzetes letartóztatásba helyezte, azaz kinyilvánította, hogy nagyobb az esély arra, hogy az eljárás végén szabadságvesztés büntetésre lesz ítélve, mint az, hogy nem.

11. Miért nem áll a sajtó elé rendőrség a bizonyítékokkal, ha vannak neki?
– Egy büntetőeljárás során, a törvény szabályai szerint a nyomozóhatóság rendszerint nem tárja fel a bizonyítékokat. Erre csak a nyomozás legvégén, az úgynevezett iratismertetés során kerül sor. Egy idő előtt felfedett bizonyítékot a védelem könnyen kijátszhatna. (Pl. ha tudja egy tettes, hogy bizonyított, hogy a cselekmény időpontjában a helyszín közelében járt, akkor nem tesz olyan vallomást, hogy nem is járt ott, hanem ennek megfelelően módosítja védekezését…) A büntetőeljárásnak ezek a szabályai. A bizonyítékok kizárólag a nyomozó hatóságra, a szakértőkre, az ügyészre és a bíróra tartoznak az iratismertetésig. A sajtónyilvánosságra a legkevésbé sem! Tehát attól, hogy egy ügyben a hatóság nem tárja fel a sajtó előtt a bizonyítékait, az nem jelenti azt, hogy nincs neki. Tudomásul kell venni, hogy egy jogállamban nem a hírolvasók dolga dönteni bűnösség és ártatlanság kérdésében, hanem kizárólag a bíróságé, amely alaposan megvizsgál minden bizonyítékot, megtekinti a felvételeket, meghallgatja a szakértőket, antropológus szakértőt, DNS szakértőt, tűzszerész-szakértőt, meghallgatja a tanúkat, a vádlottat és védőjét, majd ezeket mérlegelve hozza meg döntését. Aki azt állítja, hogy ez egy „színjáték”, egy “titkos összeesküvés” az lényegében a teljes jogállamiságot kérdőjelezi meg és vádol meg összeesküvéssel az ügyben egyszerre több száz rendőrt, technikust, szakértőt, tűzszerészt, tanút, hatósági tanút, kommandóst, ügyészt, ügyészségi nyomozót, bírót, fogdaőrt, pszichológusokat, büntetés-végrehajtási dolgozókat. Az ilyen ember az ilyen kijelentéssel több száz, egymást nem is ismerő szakember és kívülálló (tanú) hirtelen jött és együttes összeesküvését állítja, hallucinálja. Vagyis egy olyan, politikailag is teljesen értelmetlen összeesküvést, amelyben szinte mindenki benne van, csak pont őt hagyták ki…. Nem furcsa…?

Végezetül, talán el kéne gondolkodni azon is, hogy vajon melyik országban van így, hogy amikor a hatóságok elfognak egy közveszélyes bombamerénylőt, akkor a fél ország, szinte a teljes sajtóval – csupán azért, mert haragszik a kormányra – nem a tettesre, hanem a hatóságokra és azok tagjaira zúdít minden megvetést, gúnyt, gyűlöletet, és nem örül, hanem dühöngve acsarkodik és önellentmondásos, értelmetlen elméleteket gyárt, amelyben mindenki összeesküvő gazember, csak a pokolgépes robbantó nem…

Felforgatás zsarukönyv

https://www.facebook.com/Felforgatas/

https://hajnaczkicsaba.blogspot.hu/2016/06/szeretned-latni-hogy-mi-tortent-varadi.html?m=1

 

Most megnézheted hogyan zajlott az első nyilvános tárgyalás a Bicskei Járásbíróságon elejétől a végéig! Nem kell menned sehová, kényelmesen a képernyőn nézheted a tárgyalásról készült teljes videót. Egyetlen média sem tudósított Váradi András halála ügyében tartott tárgyalásról, az hogy mégis dokumentálva lett a nyilvánosság számára a tárgyalás, az Csillag Ádám operatőrnek köszönhető, aki önkéntesként végzi a munkáját.
 
Váradi András halála ügyében a nyilvánosság nélkül nem fog kiderülni az igazság! Nézd meg a videót, és segítsd Csillag Ádám munkáját egy mozijegy árával itt: http://hvg.hu/kultura/20160505_csillag_adam_segelykeres_tamogatas_facebook_dokumentumfilm

Hits: 6

Szeretném megosztani veletek.
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •   
  •  
  •  
Kategória: Magyar vonatkozású | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.