A „Paraszt” tudományos fokozatról.

A Paraszt rangot elérni hosszú, kemény, rögös úton lehet. Ez a tudományos fokozat magasabb, mint a mostani, pénzen vásárolt, ajándékozott műanyag doktori címek. Ezek a Paraszttól lopkodják a tudást, az meg ingyen adja.

Ősök segítsége és neveltetés elengedhetetlen feltételek hozzá. Ennek vérben kell lenni. Nagy rokonságot mutat a Paraszt erkölcse és a mag népek közösségi etikettje.

Nem nyájaskodik szavakkal, hanem tetteivel valódi-, hatékony segítséget ad még idegennek is. Egy Paraszt felneveléséhez kell mind a két szülő és a többi családtag is.

Paraszt és Parasztasszony néhány jellemzője:

1. Sokoldalúan tapasztalt.
2. Talpraesett, találékony, konstruktív…
3. Szülőnek alkalmas. Háttárs.
4. Erős idegzetű, szenvedély betegségektől mentes.
5. A körülményekhez igazodva legjobban megoldja Családja fedél alá helyezését.
6. A körülményekhez igazodva övéi mozgását elő tudja segíteni járművel, vagy más módon.
7. Lehetőségei határán belül Családja informálódását, kommunikációját a legmagasabb szintre fejleszti.
8. A váratlan extrém helyzetben nem összeomlik, hanem addigi legjobbját nyújtja.
9. A Paraszt nem lop, nem hazudik, nem más kárán igyekszik előbbre. Fejlett közösségi etikett szerint vezeti életét.
10. Folyamatosan törekszik nálánál teljesebb, fejlettebb utódok építésére szűkebb és tágabb közösségében egyaránt.
11. Egyszerre tud lenni gyengéd, érzéki szerető és szikla kemény harcos.
12. A Parasztok harmóniában élnek a természettel, teret biztosítanak Családjuknak, tisztességes élelmet állítanak elő.

A Táltos oktatja fiát

Fiam, te azt mondod nekem, hogy a zsidók vitték előre az országunkat, mert azok mind tanult emberek voltak, így ők lettek a tudósok és művészek? Mint mondod, a zsidók azt tartották, hogy: „Taníttasd a fiad, mert másképpen gazember lesz belőle”, addig a paraszt buta volt, mert nem járt iskolába.
Akkor beszélgessünk, fiam.
Tudod, az a buta paraszt állatot nevelt, tenyésztett és nemesített. Minden hazai tájegységnek megvolt az rá jellemző állatállománya, ami követte a helyi adottságokat, úgy mind növényzet, csapadék, talajviszonyok és hőmérséklet. Ez így, kimerít vagy kettő egyetemi diplomát! Érdekességként: a magyar tarka szarvasmarhának ötven éve még 12 tájfajtáját tartották nyilván, mára már csak magyar tarkát ismer a szakirodalom. Tehát amit ez a buta paraszt kétszáz év szorgalmas nemesítő tevékenységével létrehozott, azt a te tanult fajtád az 1972-től kezdődő felelőtlen összevissza keresztező tevékenységével mára teljesen tönkretette!
Az a buta paraszt ez mellett gabona és zöldségnövényt, továbbá gyümölcsöt termesztett, nemesített. Érdekességként elmondanám neked, hogy ezeket a buta paraszt által nemesített gyümölcsöket például nem kellett permetezni és jól tárolhatók voltak, míg a mai okos professzorok által újított növények, úgynevezett növényvédelem nélkül nem hoznak termést, mert elviszik a betegségek, továbbá hűtőház nélkül szinte azonnal tönkremennek. Szóval a buta parasztnak itt is kioszthatsz néhány egyetemi diplomát: növénytermesztő, növényorvos, nemesítő, kertész, stb.. A hiba csak ott van, hogy nem ismeri a latin nevét.
Ez a buta paraszt ezen kívül még gazdálkodni is tudott a terméssel, egyik évről a másikra meg kellett terveznie, hogy a leendő termésből megéljenek. Továbbá tartalékot kellett képeznie. Az állatállomány ellátására is kellett gondolnia és ami a legfontosabb, megfelelő minőségű és mennyiségű vetőmagról kellett gondoskodnia, hogy a jövő évben mindezt újra megtehesse. Nos ezért jár egy közgazdász diploma és egy raktározási, raktárkezelési, logisztikai végzettség is.
De itt még korán sincs vége, az állatok levágása, feldolgozása, tartósítása és a hús modern eszközök nélküli tárolása, a növények tárolása, feldolgozása, még egy hentes szakmunkás bizonyítványt, további konzervipari ismereteket is feltételez és legalább egy élelmiszeripari technikusi bizonyítvány kiosztását is megköveteli.
Az állatokkal folyamatosan fellépő betegségeket is gyógyítani kellett valakinek. Egy személyes élmény: kisgyermekként az egyik tehén benyelt egy almát, ami megakadt a torkán és fuldoklott. Az állatorvos azt tanácsolta, hogy metsszék el a torkát és mérjék ki az állatot, mert menthetetlen. Nos, az egyik öreg tanulatlan buta paraszt, amikor ezt meghallotta megfogta a Dr. úr gallérját és kivágta az istállóból, kért egy kicsi kést, benyúlt az állat szájába és szétvágta az almát. Ez a tehén utána még számtalan borjúval ajándékozta meg a gazdáját.
Tehát a buta parasztnak jár egy állatorvosi diploma is!
De ez a buta paraszt régen csak nagyon indokolt esetben fordult orvoshoz, ma ilyenkor megyünk kórházba. Mert a kisebb betegségeket odahaza kezelte, otthon szült, a kertben megtermelte a gyógynövényeket. Szinte minden faluban volt egy bába, vagy egy javasember, javasasszony, aki gyógyított embert és állatot egyaránt. Tehát jár egy orvosi és egy gyógyszerészi diploma is ennek a buta parasztnak.
Saját maguk készítették a mosó, mosdó, mosogatószerüket, ruha, fa, falfestékeiket. Talán ez megér egy vegyészmérnöki diplomát?
Fiatal házasoknak, ha nem örököltek, pénzük sem volt a mesteremberekre, akkor a rokonság felépített egy házat. Hopp: építészmérnök, kőműves, téglakészítő, (vályogvető) ács, tetőfedő szakmák kerestetnek.
Ma, ha valaki megtanulja a vályogvetést és a nádazás mesterségét, akkor művész úrnak szólíttatja magát és mutogatják a TV-ben, mint valami nagy tudású csodabogarat.
Gyermekkoromban, nagyanyám felnézett az égre (Nem az órájára!) és mondta, mennyi az idő. Rég az öreg paraszt ránézett az égre és mondta: most kell vetni, most aratni, most kaszálni, most haza kell hajtani az állatot, most sietni kell, mert jön az eső, a jég, vagy a hó. Napszaktól függetlenül, arra van észak, arra dél és hogy mennyi az idő. Tehát, ennek a buta parasztnak jár egy csillagász és egy meteorológus diploma is!
Míg napjainkban magukat művészeknek, celebeknek szólíttató emberek tucatjaival van teli a média, addig ezeket az embereket száz évvel korábban a legutolsó csárdából is elhajtották volna a zenészek, mint csepűrágó, tehetségtelen kontárokat! Ugyanis zeneművészeti főiskola nélkül is csodálatos zenészei voltak a vidéknek, akik nem gőgösen pöffeszkedtek, hanem szolgálták a művészetükkel a népet. Népünk zeneiségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a kétszázezer népdal, ami kinyomtatva is megtalálható, az olyan valóban tehetséges és elkötelezett művészeknek köszönhető, mint Kodály Zoltán. De soha ne felejtsük, ezek a remekművek a nép ajkán keletkeztek!
De tudod fiam, ha a fajtád valamelyike elvégzi a képzőművészeti főiskolát és az ott elsajátított tudásával a kétszáz évvel korábban élt, férjhez menni szándékozó tizenhét éves „buta”parasztlány kelengyéjének csupán tizedrészét képes megcsinálni, akkor már művésznek nevezi magát, saját stílusirányzatot indít, a saját kreálmányait a divatbemutatók kifutóira viszi. Mondd fiam, hol itt az igazság?
Mondd fiam, összeszámoltad, hogy hány diplomát és különböző végzettséget kellene szétosztanod minden egyes buta paraszt között, akiket te leszólsz, míg a te tanult, művelt zsidód csupán egyetlen tudományágban jeleskedik? Feltéve, ha tényleg jeleskedik és nem valami kókler, aki csak azért kapott valami tudományos címet, mert a családba tartozik és összehoztak neki is egyet, mert ugye „ő is megérdemli”.
Tudod fiam, az a buta paraszt, aki nem járt iskolába, kisgyermekkorától járta az élet iskoláját a nap huszonnégy órájában és mindent eltanult az öregektől. Így amikor Ő maga is öregember lett, többet tudott, mint száz egyetemi professzor, akik egymásnak jól hangzó titulusokat osztogatnak a felületes tudásukra és lenéznek mindenkit, akiknek nem jutott az ő szedett-vedett címeikből, mert nem tartoznak az ő köreikbe!
Ezek után, ugye elhiszed nekem, hogy a te tanult zsidód, aki a tudását az én buta magyar parasztomtól lopta, sok ezerszer többel tartozik az én népemnek, mint amivel bármelyik magyar tartozna neki, vagy neked?