Gyógyít a bennünk lakó teremtő. Higgyünk magunkban, őseink hagyatékában!
Hatóság eltiltotta a gyógyítástól, perelték érte, de holtában is milliók gyógyulnak módszerével.
A mindent gyógyító, lelkünkből feltörő katarzis könnyebben kiváltható szentélyszerű, preparált közegben, a közösség erejével. Egyházak szisztematikusan visszaélnek ezzel: rabszolgásításra használják.
August és Margarete Gröning negyedik gyermekeként született az akkor Németországhoz tartozó Gdańsk (Danzig) városában. Környezete korán felfigyelt különös képességeire, jelenlétében az állatok megszelídültek, az ideges emberek megnyugodtak, a betegek jobban lettek. Az első világháborúban még gyermekként gyakran felkeresett kórházakat, ahol sebesülteket és betegeket látogatott.
Tizenegy éves korától kereskedelmi iskolába járt, de édesapja döntése alapján ezt félbe kellett hagynia, és az ács szakmát tanulta ki. A záróvizsgáit azonban itt sem tudta letenni, a háborút követő súlyos gazdasági viszonyok között a cég, ahol Gröning tanonckodott, tönkrement és bezárt.
1927-ben házasságot kötött Gertrud Cohnnal, két fiúgyermekük született, Harald (1931) és Günther (1939). Felesége polgári életviszonyok között képzelte el családi életüket, férje nézeteit különcségnek tartotta. Amikor a gyermekek megbetegedtek, férjét nem engedte a közelükbe. Mindkét fiúgyermek 9 évesen, kórházban hunyt el.
1943-ban behívták katonának. Mivel nem volt hajlandó emberre lőni, katonai szolgálatát fegyelmi eljárások kísérték, de végül a hadbíróságot sikerült elkerülnie. Az orosz fronton kétszer is megsebesült, majd 1945 márciusában Hammersteinben fogságba esett. A petrozavodszki fogolytáborba került, itt konfliktusba került a táborvezetéssel, mert a fogolytársainak jobb életkörülményeket kívánt kiharcolni. Mint lázongót főbe akarták lőni, de néhány orosz tiszt az utolsó pillanatban a pártjára állt, és megmenekült. Szabadulása után Gröning családjával Nyugat-Németországba, a hesseni Dillenburgba települt.
Gyógyításainak híre terjedt az egész világon, betegek tízezrei keresték fel Traberhofban, Münchenben és máshol. Politikusok, egyházi elöljárók és orvosok egyaránt támadták Gröninget, hiába törekedett rá, nem sikerült rendezett körülmények között tevékenykednie, „gyógyítási tilalmat” szabtak ki rá, és minden lehető egyéb módon akadályozták. Az utolsó per még folyamatban volt ellene, amikor 1959-ben elhunyt.
Gröning azt vallotta, hogy semmilyen új tudást nem ad át az embereknek, csak azt, ami mindig is tudható volt, de elfelejtődött. „Tevékenységem csak arra szolgál, hogy minden embert a földön az isteni útra vezessek” – mondta, hozzátéve, hogy az út hirdetését semmilyen felekezet nem sajátíthatja ki.
Előadásaiban olyan pátosztól és oktatástól mentes hitvallásokat fogalmazott meg, amelyek a szellemi erők jelenlétéről szóltak. Nem tekintette magát vezetőnek vagy tanítónak, hanem csupán közvetítőnek.
Az egész létezés, minden megnyilvánulási formájával, egy energiarendszer része, minden létező energiát ad le és vesz fel. Ha energiahiányosak vagy betegek vagyunk, új energiát kell felvennünk, aminek az alapfeltétele a jóságban való hit és az egészség akarása. Az energia egyfolytában körülvesz minket, Gröning ezt „gyógyáramnak” (németül: Heilstrom) nevezte. „A gyógyáramnak Isten az adója és az ember a felvevője.”
Gröning a hagyományos (orvosi értelemben) nem kezelte az embereket. Soha nem kérdezte a segélykérőket a betegségük felől, és nem ígért gyógyulást nekik. Paracelsus szavaival azonosulva vallotta, hogy bár minden betegség, de nem minden beteg ember gyógyítható. A köszönetnyilvánítást is elhárította, mondván, hogy nem ő gyógyít, és ebből adódóan senkitől nem fogadott el pénzt.
A magyar baráti kört képviselő hölgy ezt mondta „a gyógyulás Isteni kegyelem, kérni lehet, de követelni nem. Gröning úr azt is mondta, hogy az élet egy játék, és vannak benne játékszabályok. A Baráti Kör bárki számára nyitott, bármikor tagja lehet, és ha nem ért egyet szabadon távozhat, azért rendnek lennie kell, hiszen hová lenne a tanítás, ha mindenki a saját nézeteit osztaná meg, ezzel szétcincálván a Baráti Kört.” „A Bruno Gröning Baráti Kör a világon mindenütt az ISTENI RENDBEN működik, aki tagja az tudja, aki pedig nem Őt kérjük, hogy ne avatkozzon a dolgunkba, még akkor sem ha jóindulat, és szeretet vezérli.”
Ennek alapján arra kell következtetnem, hogy Gröning úr a Baráti Kör tulajdona, a játékszabályokat tehát ők diktálják.
Aki látta a film első két részét, az tudja, hogy Gröning úr mindenki számára elérhetővé tette a gyógyulást, és sohasem fogadott el pénzt, a gyógyulás lehetőségét nem szűkítette le csoportokra. Együttműködést kínáltam a Baráti Kör számára, hogy terjeszteni fogom előadásaik helyszínét és időpontjait, én pedig azok számára teszem elérhetővé a filmet, akik nem tudnak eljutni az előadásokra, akár azért, mert nincs pénzük vonatjegyre vagy adományra, vagy mert egyéb okok miatt nem tudnak eljutni a korlátozott időben és helyen vetített filmekre. Erre az ajánlatomra nem kaptam választ.
A filmet elsősorban azért is feliratoztam, mert Gröning szellemiségét követve úgy gondoltam, hogy mindenkinek joga van ezt a rendkívüli embert látni. Többen számoltak be gyógyulásról vagy egészségük javulásáról a film nézése közben. A YouTube hosszú ideje először kínálta fel a lehetőséget a monetizálásra (bevételszerzés), amit azonban kikapcsoltam, mert Gröning úr szellemisége ezt kívánta (aki sohasem fogadott el pénzt).
A napok óta folytatott levelezés eredményeként most leveszem a filmet, és nagyon sajnálom azokat, akik a 3. részre vártak. Elmondom ismét mindenkinek, hogy a feliratozást ingyen végzem, és adományokat sem kérek.
Akik látták a filmet, azok tudják, hogy Gröning urat, aki egyetlen ruhát viselt, olyan szegény volt, és szerényen étkezett, senkitől sem fogadott el pénzt, életében sokan vették körbe a haszon érdekében. Úgy tűnik, hogy Gröning urat még halálában is ki lehet használni, hiszen a baráti kör a gyógyulás lehetőségét ígérve vetíti a filmet adományok fejében (igaz, nem kötelező adományozni.) Gröning úr forog a sírjában.
Toma Imre: Szerintem a világ ma már túl van azon, hogy egy magáncsoport kisajátítson magának fontos információt, technológiát. Minden tudás az egész Emberiség közös tulajdona. Az ilyesmiből eddig begyűjtött összegeket szét kellene osztani jogos tulajdonosai között. Népvagyonból rengeteget fizetünk világszerte oktatásra, innovációra. Tehát ne emlegessen költséget senki! Kína nem vacakol ilyen mesterséges infó gátakkal. Meg is látszik a fejlődésén. Nekünk még túl jó a sorunk, hogy ilyen dresszúrát figyelembe veszünk. Minden akadályt el kell hárítani az információ terjedése elől minden területen, bármilyen eszközzel! A teljes kommunikációnk 100 évre előre ki van fizetve úgynevezett „szolgáltatóknak”. Gigászi profitot hordanak el évtizedek óta a magyar Néptől.